Hírek Archives | RETROPOLY, a RETRO MUSICAL

Hírek

Hírek

Újévi jókívánságok a Retropoly előadóitól

A szeretet mindenekfelett! Majdnem valamennyi előadónk ezt kívánja 2018-ra, de azért az egészség, az odafigyelés, a pozitív gondolkodás és a zene sem hiányozhat a csokorból, amit szeretettel küldenek a Retropoly rajongóinak, olvasóinak!

Zoltán Erika (Mami)

Rengeteg közhely jön elő ilyenkor, de némelyikben sok igazság van. A szeretet az év 365 napján fontos, hiszen az élteti az embert. Viszont a zenéről se feledkezzünk meg, mert a dalok nem csak szárnyakat adnak, hanem gyógyító hatásúak is. Zenében, szeretetben és szép pillanatokban gazdag újévet kívánok mindenkinek!

Danics Dóra (Lili)

Fejlődést, változást, szeretetet kívánok az új évre, és azt, hogy mindenki tudjon tenni az álmaiért! Aki meg nem tudja, hogy mi az álma, és merre induljon, az jöjjön rá!

Száraz Tamás (Pisti)

Sikert, boldog pillanatokat, egészséget bőven, no meg sok Retropoly előadást kívánok, mert azzal mindenki jól járna.

Kuczmann Ágnes (Ildi)

Mit is kívánhatnék? Szeretetet, sikereket és azt, hogy jobban figyeljünk egymásra és szeressük egymást.

Baronits Gábor (Lali)

Mindenekelőtt egészséget kívánok, meg azt hogy ebben a felgyorsult világban kicsit lassuljon le mindenki, és gondoljon a jelenre, élje át a fontos pillanatokat. Örüljön, hogy együtt lehet azokkal, akiket szeret, mert az idő rohan, és észre sem vesszük, hogy átsiklunk a lényeges dolgok felett, amit később megbánhatunk. Szóval, éljük meg a jót!

Kecskés Timea (Andrea)

Boldogságot, egészséget és minden elképzelhető jót kívánok, no meg erőt, ha kihívásokkal kell szembenézniük.

Sári Évi (Andrea)

Amikor néha alaposabban körülnézek, azt látom, hogy mindenki kicsit szomorkás, rossz kedvű, így azt kívánom, hogy próbálják észrevenni a pozitívumokat is, mert úgy nekik is sokkal könnyebb és az őket körülvevő embereknek is.

Mészáros Árpád Zsolt (Szamuráj)

Egészséget, boldogságot, nyugalmat…De ez legyen aktív, ne békében nyugodjunk… Sajnos, egyre türelmetlenebbek vagyunk egymással, ami konfliktushoz vezet, az meg betegséget okoz, ezért kívánom, hogy legyünk türelmesek, figyeljünk egymás lelkére, mert az egészség mindennél fontosabb.

Somorjai Ilona/Miss Bee

Kitartást, pozitivitást, erőt kívánok mindenkinek, és azt, hogy a negatívumokat engedjék átmenni magukon, mert ha megteszik, akkor hamar jóra fordul minden.

Barabás Kiss Zoltán (Agy)

Kicsivel többet, kicsivel jobbat és kicsivel szebbet, mint az előző év, s akkor abból baj nem lehet.

Magyar Attila (Rambo)

Az én válaszom egyszerű, és szépségkirálynős, de sebaj…Világbékét szeretnék!

Sipos Tamás (Rambo)

Tulajdonképpen azt kívánom mindenkinek, amit magamnak: boldog és jó élményekkel teli új évet!

Kordik Zsolt/ Mr Busta (Gengszter)

Kívánom, hogy legyen irigység, féltékenység és áskálódás-mentes új éve mindenkinek. És kerüljék el azok az emberek, akik nem tudják vagy nem akarják szeretni.

Varga Szidónia (UFO)

Legyen teljes mindenki új éve! Szeretetben, egészségben és emlékezetes pillanatokban gazdag 2018-at kívánok!

 

 

Hírek

Retropolysok karácsonya 3.

Kecskés Tímea egy évben egyszer kénytelen a konyhában tündérkedni, de nem bánja. Sári Évi szereti az ünnepeket, ám nem éppen az a lázban égős, készülődős fajta. Mészáros Árpád Zsolt számára a karácsony nagy bonyodalom és sok logisztikát igényel, Mr. Busta azt állítja, hogy anno nézettségi rekordot döntött volna a családja egy valóságshow-ban. Varga Szidónia pedig azt kívánja: mindenkinek alakuljon olyan jól az élete, hogy a karácsony igazi ünnepé tudjon válni.

Kecskés Tímea (Andrea)

Nagy ajándékváró voltam, és mivel szeretem a meglepetéseket, sosem akartam előre kitalálni, hogy mit hoz majd a Jézuska. Azért is szerettem a karácsonyt, mert akkor végre többet lehettünk apával, aki sokat volt távol. Amúgy most is az egyik olyan ritka nap az évben, amikor együtt van a család, és örülök, hogy így van, mert a gyerekek miatt fontosak ezek a pillanatok. Annak idején hagyománnyá vált, hogy megnéztük A Muzsika hangját a családdal, amit próbáltam bevezetni nálunk is, de a gyerekeimet jobban érdeklik a Minyonok. Igaz, amióta megy a Marry Poppins és mi is játszunk benne, örömmel eljönnek. A szentestét nálunk töltjük, így egy évben egyszer kénytelen vagyok tündérkedni a konyhában. Állítólag van érzékem hozzá, de engem a sütés-főzés nem kapcsol ki, mint egyeseket, inkább rágörcsölök, hogy minden jól sikerüljön. Mindig van halászlé, bejgli és töltött káposzta, bár azt nem én készítem, hanem az édesanyám. Az ajándékok közül meg azokat szeretem, amiben van odafigyelés, amin látszik, hogy nem csak úgy megvették, hanem személyre szabottan találták ki. Az ilyenekben van az igazi érték.

Sári Évi (Andrea)

Nem vagyok az a tipikus készülődős fajta, ezért próbálok nem illúzióromboló lenni. Tök jó, hogy együtt lehetünk anyuval, meg a barátokkal, elmegyünk vacsorázni, és aprócska ajándékokat veszünk egymásnak, bár ez nem arról szól, hogy a nyakunkba vesszük a várost, és minden felesleges dolgot összevásárolunk. Szóval, ezt a részét szeretem, csak nem tudok olyan lázban égni, mint egyesek, akik már hetek óta az posztolják a közösségi médiában, hogy díszítik a lakást és sütik a mézeskalácsot. Az igazság az, hogy én is megvettem a kis kertem oszlopára az égőket, csak még nem volt időm kitenni őket. Amikor kislány voltam, nagyon vártam a Jézuskát, a szüleim csengettyűztek, és hipp-hopp, ott voltak az ajándékok a fa alatt. Amúgy nem történt nagy leleplezés a család részéről, magamtól jöttem rá, hogy nem a Jézuska hozza az ajándékokat. Anyukám hagyományőrző, így halászlé, rántott hal, majonézes krumplisaláta, illetve bejgli és somlói galuska is kerül az ünnepi asztalra. Könnyen magamra szedek felesleges kilókat, ráadásul kiderült, hogy tej- és gluténérzékeny vagyok, ezért idén kicsit másképp áll össze a menü, már ami az alapanyagokat illeti. Hogy mi a legkedvesebb emlékem a karácsonnyal kapcsolatban? Az, hogy megyünk a nagyszüleimhez, akik sajnos már nem élnek. Szerettem ott lenni, fontosak voltak nekem, így néha eljátszom a gondolattal, hogy de jó lenne, ha még mindig várnának az ünnepi ebéddel.

Mészáros Árpád Zsolt (Szamuráj)

A nővérem nagyon hamar lebuktatta anyámékat Jézuska-ügyben, de szerencsére behozott egy csodálatos dolgot az életünkbe. Betanított nekünk egy műsort, és azt előadtuk az unokatestvéreimmel. Ez volt a mi karácsonyi ajándékunk a közel 25 fős rokonságnak. A karácsony számomra most egy nagy bonyodalom, sok logisztikával, mert a négy gyereket és a sok családod összehozni nem könnyű feladat, viszont szerencsére, eddig mindig sikerült. Nem tartjuk a hagyományt, hogy 24-én díszítjük a fát, mi jóval hamarabb ünnepet varázsolunk a házba, a gyerekszobába, sőt, a kutyákat sem hagyjuk ki, ők is kapnak egy kis világítást. Ételek tekintetében viszont élnek a hagyományok, nagyanyámmal és édesanyámmal már betöltöttük a káposztát, ott pihen a fagyasztóban, akárcsak a hurka-kolbász. Halászlét nem készítünk, mert thai éttermünk van, ezért szinte egész évben halakat, rákokat eszünk. Ilyenkor kifejezetten jól esik a gyöngytyúkleves, a pulykasült, a székely- és a töltött káposzta, illetve a kocsonya. Szeretek a konyhában tenni-venni, mindig extrémkedek; kicsit almásabban, kicsit mézesebben, kicsit másképp és máris kisül belőle valami új, valami különleges. Azért nem maradok soha egyedül az alkotásban, a párom mindenben segít. Szeretném, ha idén hó is esne karácsonykor, más lenne a kirándulás fílingje, amit mindenképpen megejtünk, mert általában nem csak eszünk és alszunk az ünnepek alatt, hanem nomádkodunk, quadozunk, és bármiben benne vagyunk, csak boldognak lássuk a gyerekeket.

Kordik Zsolt/ Mr. Busta (Gengszter)

Nem mondhatnám, hogy annak idején dúskáltuk a jóban karácsonykor; szegényes, egyszerű volt az egész, de családcentrikus. Anyuék mindig megpróbáltak valami meglepetést összerakni nekünk, így soha nem éreztem hiányát semminek. Ettől eltekintve most azon vagyok, hogy a lányom majd ne így mesélje a sztorit, ha felnő. Keresgélős gyerek voltam, viszont érdekes, hogy sosem találtam meg a Jézuska ajándékait. Amúgy nálunk hagyománya volt a karácsonyi veszekedéseknek. Olyan komoly problémákon kapott össze a család, hogy milyen a halászlé, vagy eleget főztek-e belőle. Hiszem, hogy egy valóságshow-ban nézettségi rekordot döntöttünk volna az előadásunkkal. Az idegeskedést pedig viszem tovább, mert nem hozhatok szégyent a Kordik vérre. Mondjuk, nem nehéz továbbvinni, mert hamar eldurran az agyam, ha mondjuk, 23-án éjjel fellépek, s másnap azzal nyaggatnak, hogy ne jobbra, hanem balra tegyem a fán a türkizkék díszt, vagy megkérdezik, hogy vajon elég lesz-e az a 93 liter halászlé, amit megfőztek?!  Számomra a menü mindig ugyanolyannak tűnik: a sokat emlegetett halászlé mellett rántott halfilé, krumplisaláta, töltött káposzta és bejgli. Megesik, hogy 27-én már alig várom, hogy kimeneküljek a házból és ételt se lássak egy darabig. A lányom öröme viszont mindent képes elfeledtetni velem, és bármit megtennék azért, hogy ezt a boldogságot az arcán még sokáig lássam.

Varga Szidónia (UFO)

Nekem általában egész decemberben karácsony van.  Az előkészületek, a ráhangolódás, a fellépéseink előtte, közben, és utána, mind hozzájárulnak ehhez az érzéshez. Gyerekkoromban is imádtam ezt a hónapot, meg a karácsonyt, bár az öcsém hamar véget vetett a Jézuska-mítosznak, mert felkutatta az ajándékokat és idő előtt tájékoztatott erről engem is. Ennek ellenére, sokáig eljátszottam a szüleimnek, hogy sikerült meglepniük egy-egy ajándékkal. Ami nagyon megmaradt még bennem az, hogy ilyenkor a pap bácsival készültünk az istentiszteletre, verseket mondtunk, énekeltünk, ezzel örvendeztettük meg a szülőket, és már gyerekként is felemelő érzés volt, ahogy a hangunk visszhangzott a templomban. Szeretjük a hagyományos ételeket, anyósom halászlevét évente egyszer képes vagyok megenni, mert annyira finom. De készítünk „töltelékes káposztát” az erdélyi konyha receptje szerint és mindent, amit megkívánunk éppen, a lényeg, hogy ne ettől legyen hangos az a pár nap. Amúgy nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy nem szeretik a karácsonyt, mert csak az evésről és az ajándékozásról szól. Magunk alakítjuk, magunk döntjük el, hogy miről szóljon. És, ha itt úszkálna előttem az aranyhal, azt kívánnám, mindenkinek alakuljon olyan jól az élete, hogy a karácsony igazi ünnepé tudjon válni. Kellemes időszakot!

Hírek

Retropolysok karácsonya 2.

Zoltán Erika élete legszebb ajándékát kapta egy 20 évvel ezelőtti karácsonyon, Magyar Attila nem szívesen fogadja el, ha egy csodáról vagy varázslatról azt bizonygatják, hogy nem létezik. Sipos Tamásból a déligyümölcsök hozták ki a dühös gyereket, igaz a sérültet is, mert nem sokkal később össze kellett varrni a talpát, Barabás Kiss Zoltánnak ellopták a hőn áhított ajándékát, Miss Bee második beceneve pedig „Kutató” volt, aki elől semmit nem tudtak elrejteni karácsonykor. 

Zoltán Erika (Mami)

Számomra nem volt kérdés, hogy a Jézuska létezik, gyerekként nagyon készültem a fogadására. Akkoriban nem éltünk nagylábon, ezért egész évben gyűjtögettem a pénzt a nagyiktól, dédiktől, mert én is szerettem volna meglepetést szerezni a családtagjaimnak. Nyilván nem tudtam értékes dolgokat venni, ráadásul sokan összegyűltünk ilyenkor, de nem is ez volt a lényeg, hanem az, hogy bezárkózzam a szobámba, csomagoljak, rajzoljak és lássam a család, meg a rokonok arcát, amikor kibontják az ajándékomat. Családanyaként is szeretek készülni a karácsonyra, a három napnak meg van a maga rendje, főleg ami a menüt illeti. Készítek baconos-fokhagymás pulykamellet, pulykasültet barnamártással, krumpli gombóccal és párolt lilakáposztával, fehérpecsenye roládot, amit húslevesben párolok, tejszínes, mustáros, citromos szafttal, és az utolsó napon pulyka darált húsból készült töltött káposzta, no meg a barátnőm isteni diétás bejglije kerül az asztalra. Fontos persze, hogy ez a része is ünnepi legyen, de számomra mindig is az marad a karácsony legfelemelőbb pillanata, amikor 20 évvel ezelőtt Zozival hazaérkeztünk a korházból és Robi meg az anyukám gyönyörűen feldíszített lakással várt bennünket. Olyan ajándék volt ez, aminél szebbet, meghatóbbat és értékesebbet nem nagyon kap az ember.

Magyar Attila (Rambo)

Én a mai napig hinni akarom, hogy létezik a Jézuska és a Télapó. Mi ebben a szakmában kicsit megmaradunk gyereknek, és nem szívesen fogadjuk el, ha valaki azt bizonygatja, hogy egy csoda vagy egy mesébe illő varázslat nem létezik. Igenis létezik, része az életünknek, a fantáziavilágunknak, és én együtt érzek a törpökkel, a gonosz Hókuszpók tényleg gonosz, és hiszek Csipkerózsikában meg a villanyborotvában is… Gyerekkorom óta nagy hagyomány nálunk karácsonykor a vietnami pho leves és a currys csirke tandoori módra… Az egész Mikulás és Jézuska dolog amúgy összekeveredett a fejünkben, de igazából sosem értük tetten egyiket sem. A testvéremmel kerestük az ajándékokat szenteste előtt, mert tudtuk, hogy valahol el vannak rejtve, ugyanakkor este elhittük, hogy a Jézuska hozta őket. Amikor már tudtuk, hogy nem ő rejtette a fa alá a meglepetéseket, akkor is megmaradt a játék, az élmény, imádtam gyerek lenni, s ha lehetne, újra az lennék. Talán egy időgéppel egyszer…

Sipos Tamás (Rambo)

Sokáig hittem a Jézuskában, bár ahhoz képest hamar lebukott, mert nagy keresgélő voltam és pillanatok alatt kiszagoltam, hogy édesanyámék hová rejtették el az ajándékokat. Azért volt olyan karácsony is, ami rosszul végződött, s talán ez él a legerősebben bennem. Van egy fotónk, amelyiken a bátyám kókuszdiót tör a konyhában, s erről mindig eszembe jut az az este. Akkoriban nem nagyon dúskáltunk itthon a déligyümölcsökben, a Németországban élő nagybátyám viszont megszórt egy ilyen csomaggal és mi teljesen elvarázsolódtunk a tesómmal. A szüleim nem annyira, mert egy idő után ágyba parancsoltak és én ettől annyira dühös lettem, hogy berúgtam az üvegajtót. Rohantunk a kórházba talpat varratni. Hiába, már akkor is szerettem a hasamat. És karácsonykor is szeretem, ha jó falatok kerülnek az asztalra. Most összedolgozik a család, anyám készíti a halászlét, mi az amerikai oldalast káposztasalátával, a bátyámék meg hozzák az aranygaluskát. Amióta a lányom megszületett, újra megérkezett hozzánk az „igazi karácsony”, mert ugyan addig is megünnepeltük, de mostanra átértékelődött az egész. Próbáljuk átadni neki a gyerekkori élményeinket, és persze hozzáteszünk mindig valami újat is, de az a lényeg, hogy boldog legyen és minél tovább higgyen benne.

Somorjai Ilona/Miss Bee (Borbála)

Érdekes, hogy idén munka szempontjából annyira bepörögtek az események, hogy még nem kapott el a karácsonyi hangulat, igaz, egy gyönyörű fehér fát azért már megelőlegeztem magunknak. Gyerekként nagy izgalommal vártuk, hogy megszólaljon a pici csengő és mi végre szétcincálhassuk a becsomagolt ajándékokat, de előtte még be kellett mennünk a fürdőszobába, amíg a Jézuska meghozta a fát és a meglepetéseket. Nem emlékszem olyan időszakra, amikor nem sejtettem, hogy nem ő áll az ajándékok mögött, mert kutatós voltam, így is becéztek. Ma is hiszem, hogy létezik egy felsőbb lény, aki segíti az utunkat és ránk kacsint, de viszonylag hamar szembesültem azzal, hogy az ajándék nem tőle jön. Az asztalra viszonylag tipikus ételek kerülnek, halászlé, rántott ponty, majonézes burgonya, malacsült, de édesapám párja szeret újítani, így mindig akad különleges falat is. Én például tavalyelőtt kipróbáltam a karotta krémlevest bacon chipsszel, ami nagyon ízletes volt, így lehet, hogy idén is elsütöm. Viszont a legszebb emlékeim nem az ételekhez, s nem is az ajándékokhoz köthetők, hanem ahhoz, ahogy minden évben készítjük az egyedi családi díszünket. Ezek közül párat ma is őrzök, sőt, két olyat csavart üveges jégcsapot is, ami a dédapámtól van. Számomra ezek és a velük járó pillanatok a legértékesebb karácsonyi ajándékok.

Barabás Kiss Zoltán (Agy)

Kissrácként nagyon szerettem a karácsonyt, hittem a varázsában. Szenteste mindig a nagyapámnál voltunk és apu rendre eljátszotta, hogy be kell mennie a laktanyába, közben meg hazament, feldíszítette a fát, betette az ajándékokat a fa alá, majd rátette a tűt a karácsonyi lemezre, és lecsapta az áramot. Amikor hazaértünk, visszakapcsolta a villanyt és a fények mellett elindult a lemezjátszó is, mire mindig mondták, hogy na, épp most ment el a Jézuska. Én ezt sokáig simán megkajáltam. Szerettem ajándékot kapni, bár az egyik eset máig elevenen él bennem, mert nagyon vágytam egy távirányítós autóra, amit nem kaptam meg. Amikor látták a csalódottságomat a másik ajándék miatt, elárulták, hogy levitték a tömbház pincéjébe és valaki ellopta az összes csomagot, köztük a hőn áhított kocsit is.  Amikor felnőttem, már nem kapni szerettem, hanem adni. Főleg a gyerekemnek, akinek jó meglepetést szerezni. Anyósom bejglije verhetetlen, de a borleves, a halak, és a tengeri herkentyűk is jöhetnek minden mennyiségben, igaz a finom falatok mellett mindig annak örülök a legjobban, hogy ilyenkor végre összegyűlik a család azon része, akikkel ritkán találkozok, és beszélgetés közben mindig elkap egy kellemes érzés: jó, hogy együtt lehetünk.

 

Hírek

Retropolysok karácsonya 1.

„Hiába azonosak a szavaink, ha a tapasztalataink különbözőek…” – mondta Friedrich Nietzsche német filozófus, és igaza volt. Mert a szék mindenkinek szék, de a szerelem, a boldogság és többek között a karácsony, valamennyiünknek mást jelent. Kíváncsiak voltunk, hogy a Retropoly sztárjai, hogyan élték meg egykor, és hogyan élik meg most a szeretet ünnepét, kiben-miben hittek, és melyik étel nem hiányozhat az asztalukról karácsonykor. Elsőként a két „szerelmespárt” faggattuk.

Danics Dóra (Lili)

A Jézuskában hittem, és mindig nagy izgalommal vártam a karácsonyt. Tudtam, hogy nekem kint kell maradnom, amíg ő elrejti az ajándékokat a fa alatt. Apu utána csilingelt, és ahogy közeledtem az ajtóhoz, már láttam a fa fényeit, majd belépvén a szobába meggyújtottuk a csillagszórót és nekem vele együtt csillogott a szemem. Egyébként a nagyapám a mai napig csilingel, s ez idén sem változik. Ezúttal a szenteste másképp alakul, mert 24-én dolgozom, a bandámmal Miskolcon koncertezünk, ahová nagyon szeretünk visszajárni. Ez lesz az első vegán karácsonyom, de már kinéztem magamnak egy pár érdekes receptet. Szeretnék készíteni egy tésztás roládot, gombás, gesztenyés töltelékkel és grillzöldséggel meg salátával, de amúgy anyu a valódi séf, és ott lesznek a nagyszüleim is. Nem vagyok sütis, ezért ez a része nem is nagyon mozgat meg. Többen megkérdezték, hogy akkor most ezt úgy kell elképzelni, hogy egy asztalnál ülünk, ők csülköket esznek, én meg zöldséget, tésztát? Igen, így kell elképzelni, jól megférnek egymás mellett ezek az ételek, a lényeg, hogy mindenki találjon kedvére valót és együtt legyünk azokkal, akiket szeretünk!

Száraz Tamás (Pisti)

Számomra picit elveszett a karácsony varázsa, de ez elsősorban a munkámnak köszönhető, hiszen mi is olyanok vagyunk, mint a vendéglátósok, akkor dolgozunk, amikor mindenki más ünnepel. A napok csak úgy rohannak egymás után és 24-én leesik, hogy jé, ma szenteste van! Aztán 25-én játszol, 26-án duplázol, és így megy tovább, viszont eszemben sincs panaszkodni, ezt választottam, ezt szeretem. Tízéves koromig masszívan hittem az angyalkában, igaz, nekem nehéz volt meglepetést szerezni, mert mindig meg volt az elképzelésem, hogy mit szeretnék, és nehezen tudtam kimutatni az érzéseimet, de szerencsére ez mára megváltozott, ráadásul a gyerek miatt újra elkezdtünk hinni ezekben az apró csodákban. Hogy nálunk menü tekintetében mi jellemzi a karácsonyt? A minimum 26 féle sütemény és az, hogy mindenből sok van. Nem hiányozhat a pulyka-, kacsasült, és a töltött káposzta. Idén kértem édesanyámat, hogy ha lehet, kevesebbet és ne annyira édeset, mert mindig legyengülök az ünnepek után. Azért érdekes, hogy mennyire átértékelődött minden a fiam miatt, mert ugyan dolgozom és nem tudunk végig együtt lenni, viszont alig várom, hogy meglássam a boldogságot az arcán, amikor elkezdi kibontani az ajándékokat.

Kuczmann Ágnes (Ildi)

Gyerekkorom óta a kedvenc ünnepem, a családommal mindig meghitt hangulatban ünnepeltünk. Szerettem, amikor anyuék elvittek a mamához és mire hazaértünk, már állt a fa, és ott sorakoztak alatta a csomagok. Nagy álmodozó voltam, így elég későn jöttem rá, hogy nem a Jézuska hozza az ajándékokat, de akkor sem lombozódtam le, együtt díszítettünk a szüleimmel, és én csomagoltam a két öcsémnek a meglepetéseket. Amióta a férjemmel élek, a 24-ét együtt töltjük, aztán 25-én felkeressük a családjainkat. Székelykáposzta nélkül elképzelhetetlen a karácsony, tyúkot vagy pulykát sütök ki, és köretnek tepsis krumplit meg finom savanyúságot tálalok. Imádok főzni, de a sütésről ezt nem mondhatom el, így megvárom, amíg a családtagok meglepnek vele és azokkal kínálom a vendégeket. Szép emlékeim vannak a karácsonyról, szeretettel őrzöm őket, ahogy megyünk a mamához, ahogy készülünk a szüleimmel, az éneklő Mikulás a fa mellett, ahogy öcsém zongorázik…, csak remélni tudom, hogy mi is képesek leszünk hasonló pillanatokkal megajándékozni a születendő gyermekünket.

Baronits Gábor (Lali)

Számomra a karácsony arról szól, hogy együtt van a család. Tízévesen elveszítettem a papát, ott megtört a varázslat, de azért nélküle is megpróbáljuk meghitté varázsolni ezeket az estéket a mamával és az öcsémékkel. Mondhatnám, hogy a nyugalomról szól, viszont 25-26-án játszom, ezért nem tudok teljesen kikapcsolni.  Amikor gyerek voltam nem akarták elvenni tőlem ezt az illúziót, talán nem is értettem volna, hogy hozzánk, miért nem jön a Jézuska, mindig díszítettek karácsonyfát is, de amikor felnőttem, megtudtam, hogy mindez miattam volt. Most inkább csak összeülünk, beszélgetünk az élet nagy dolgairól és megajándékozzuk egymást. Amit nagyon szeretek a menüben az anyukám borlevese, és a hókifli, amit drága nagyanyám sütött. Számomra ez most egy különleges ünnep lesz, mert most először viszem haza a barátnőmet.

 

 

 

Hírek

Retropoly – Egy szerethető korszak zenés lenyomata

Mi kell egy jó időutazós musicalhez? Remek ötlet, tapasztalt író, rendező, ismert és elismert színészek, énekesek, no meg egy motor, aki űzi, hajtja és összefogja az egészet. Ám a felsorolásból kimaradt az egyik legfontosabb elem: a zene. A Retropoly esetében kivételes hangsúllyal bír, hiszen a musical azokra a retro slágerekre épül, amelyek meghatározóak, és sikeresek voltak a ’90-es években.

Varga Zsolt, ötletgazda és művészeti vezető, illetve Vizeli Csaba író, rendező nem volt könnyű helyzetben, hiszen abban az időszakban eléggé termékenyek voltak az együttesek, így 150-200 dallal indítottak, amit aztán módszeresen elkezdetek csökkenteni.

Kétirányú keresés zajlott. Az egyik szempont az volt, hogy olyan slágerek szólaljanak meg, amiket mindenki ismer, a másik, hogy illeszkedjenek a történethez. Egy idő után kategorizálni kezdtünk. Például, hogy melyik volt a ’90-esévek meghatározó száma, majd utána Csaba megkereste azokat a dalokat, amik valamilyen okból illeszkednek a történethez.”- mondta a művészeti vezető.

A rendező készített egy történet vázat, figyelve arra, hogy a dalok illeszkedjenek a sztoriba. Volt olyan szám, ami szinte jelenet után kiáltott és azt Vizeli Csaba megírta, viszont nem egy esetben a dal döntött a sztori alakulásában.

Minden darabnál szem előtt tartom: az egy dolog, hogy az íróasztal mögött kitalálsz valamit, ám a próbán, amikor életre kel a történet, sok minden változhat. Volt olyan sláger, amelyikről azt gondoltam, a darabban a helye, aztán kiderült, hogy nem működik. Sokat sakkoztunk a próza és a dalok között, mert az volt a legfontosabb, hogy lendülete legyen az egésznek, sodorjon magával a történet.”

Néhány ismert sláger, amely felcsendül a Retropoly musicalben (a teljesség igénye nélkül): Carpe Diem – Álomhajó, ShyGys – Hello, Ganxsta Zolee és a Kartel – Boom a fejbe, Kozmix – Angyal, Alvajárók – Induljon a tánc, Betty Love – Repülj Tovább, Happy Gang – Kérek egy kulcsot a szívedhez, Hip Hop Boys – A hegyekben fönn, Animal Cannibals – Takarítónő  és a kihagyhatatlan  Soho Party az Az éjjel soha nem érhet véget című slágerével.

Zoltán Erika pályafutását senkinek sem kell bemutatni, ám az még a színészeket is meglepte, hogy a diszkókirálynő mennyire jó prózában is. Mamuszban és az amnéziás Mami szerepében is szexi énekesnőt megkérdeztük, hogy miért nézzük meg a Retropolyt?

„1990 és 2000 között sok változás ment végbe Magyarországon. Mindent lehetett, mindent szabadott és az emberek ezt ki is próbálták. Szerethető korszak volt, és ez a Retropolyban visszaköszön, mert van benne szerelem, hazugság, seftelés, és alvilági figurák. Hiszem, hogy, aki felnőttként élte meg, az remekül fog szórakozni, nem csak a rengeteg humoros jelenet miatt. Viszont a modern technikának, a színészeknek, és a fülbemászó daloknak köszönhetően, a fiatalok is biztosan élvezni fogják.”

Szereplők: Zoltán Erika, Danics Dóra, Száraz Tamás, Somorjai Ilona/Miss Bee, Sári Évi, Ganxsta Zolee, Mészáros Árpád Zsolt, Baronits Gábor, Sipos Tamás, Magyar Attila, Mr. Busta, Barabás Kiss Zoltán, Kuczmann Ágnes, Kecskés Tímea és még sokan mások…

További  információk: www.retropoly.hu

Előadások: December 18. – Kecskemét, December 28. – Szeged

Jegyek a Ticketpro országos hálózatában kaphatók.

https://www.ticketpro.hu/szinhaz/2227654-retropoly.html

Hírek

„Mondd, zene nélkül, mit érek én?”

Mi kell egy jó musicalhez? Remek ötlet, író, rendező, kiváló színészek és egy motor, aki összefogja, hajtja az egészet. Ám a felsorolásból kimaradt az egyik legfontosabb elem: a zene. Laikusként legyinthet az ember, ugyan, mi dolga lehetett a zenei csapatnak, hiszen a Retropoly esetében adottak a dalok, csak ki kellett válogatni őket. Vagy nem…

Kenedi Krisztián – Zenei vezető-, rendező, hangmérnök

Amikor kiskorodban megkérdezték, mi szeretnél lenni, mit mondtál?

Nem foglak meglepni, mert már 9-10 éves korom óta tudom, hogy ez a vonalam. Konzervatóriumot is úgy választottam, hogy egyszerre volt klasszikus zene, zongora, orgona, és hangtechnika. 14-15 évesen már benne voltam a szakmában: hangosítottam, komolyzenei felvételeket készítettem.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

Ezt nem könnyű így megmondani, mert több szempont szerint nézem. Ha azt veszem, hogy rövid idő alatt, milyen minőségű produktumot hoztunk össze, akkor a Retropolyt emelném ki. De büszke vagyok az egyik Total Dance Festival-ra készített intrómra is, ahol sok stílus keveredett.

Hogy kerültél a darabba?

Varga Zsolt ötletgazdával és művészeti vezetővel legalább 15 éves baráti- és munkakapcsolatunk van, így szerintem nem volt kérdés, hogy ha nekifut ennek a musicalnek, akkor engem választ zenei vezetőnek, én meg boldogan vállaltam.

Nem tűnsz ijedősnek, de volt olyan pillanat, amikor volt benned parányi aggodalom?

Rövid volt az idő, ezért az teljesen normális, ha néha átfut az ember agyán, hogy vajon, elkészülünk-e a megadott határidőre, de szerencsére jó a csapat, és bár izgalmas időszak van mögöttünk, az erdélyi turné előtt már letudtuk az utolsó simításokat is.

Kik a segítőid?

Varga Nikoletta és Kenéz-Radics Gábriel, akik szerencsére profin végzik a dolgukat. Gábrielt régóta ismerem, ő készítette elő nekem a dalokat, Nikoletta meg előadás közben végszavakra indítja a zenék kiegészítő sávjait és az effekteket. Egyik sem könnyű feladat.

Aki nem ért a zenéhez, azt gondolhatja, hogy nem volt olyan sok dolgotok, hiszen ezeket a dalokat már régen megírták.

Haha…Ez egy embert és zenészt próbáló feladat volt! A semmiből állítjuk elő ezeket a slágereket ilyenkor. Hiába vannak készen, számunkra csak az jelentett könnyebbséget, hogy a kreatív része már megszületett anno, de ettől még ismét le kellett kottázni, hangszerelni és így tovább.

Akkor belenyúlhattatok kedvetekre.

Sokat dilemmáztunk, hogy mennyire legyenek maiak, de aztán rájöttünk, hogy aki ezekért a slágerekért nézi meg a Retropoly-t, a régiekre kíváncsi. Erőteljes hangzás van, erősebbek a mélyek, de a hangszerek játéka megmaradt, azt is mondhatnám, hogy a retro dalokat a mai kor igényei szerint dolgoztuk fel.

Úgy hallom, nagyon precíz vagy?

Ez az egyik előnyöm és a hátrányom is. Gábriellel volt közöttünk pár hangos szóváltás emiatt, de ha megegyeztünk abban, hogy a fő szólamokat és a jellegzetes részeket korhűen visszaadjuk, és nem csak majdnem, akkor abba nem fér bele egy apró változtatás sem.

Közel három órát álltok a színfalak mögött, milyen volt az első próbatétel?

Észre sem vettük, olyan gyorsan elrepült. Rettenetesen izgultunk, hogy minden rendben menjen, de dalról dalra nyugodtabbak lettünk, és egyre jobban éreztük magunkat. Jó volt hallani, hogy a közönség folyamatosan nevet, tapsol meg reagál. Szerintem, remek dolgot hozott össze az alkotói gárda, és én örülök, hogy hozzájárulhattam a csapat sikeréhez.

 

Kenéz Gábriel – A zenei rendező főmunkatársa

Mit csinál a zenei rendező főmunkatársa?

Amikor nyár végén Kenedi Krisztián felkért a munkára, még nem volt teljesen világos, hogy mi lesz a feladatom, aztán kiderült, hogy az előkészítés lesz, ami képzett zenészként nem okozott gondot.  Zenei nyelven midiket kellett összeraknom neki, ami olyan, mint az építkezésen az alapozás. A hangokat egymás után pakoltam, s ezután kezdődött az ő munkája.

A mester és a kőművesek között szokott balhé adódni. Nálatok is volt?

Általánosságban véve nagyon jól kijöttünk egymással, igazi barátság lett ebből a munkából. Viszont Krisztián mércéje nagyon magasan van, ezért néha egymásnak feszültünk. A dalokat hallás után kellett összeraknom, nem volt hozzá kottám, s ha véletlenül félreütöttem egy hangot, azonnal felhívott: „Ez botrányos, elveszed az időmet, ne haragudj, de dolgozz normálisan.”

Hangok, kotta hallás után, zongora, harmónia…sorolod ezeket, én meg közben azon gondolkodom, hogy tényleg ennyire aprólékos ez a munka?

Egy-egy dallal legalább 4-5 órát foglalkoztam. 54 szám volt, ebből 7 esett ki, s ezeket mind reprodukálni kellett. Nagyon aprólékos munkát végeztem, de így utólag minden pillanatát élveztem.

Naponta hány szám volt a penzum?

Krisztián ebben sem ismert tréfát, imádja a táblázatokat, azokat folyamatosan vezetnem kellett és naponta két dalt prezentálnom neki. Az a helyzet, hogy ehhez az egészhez kellett az ő mentalitása, mert én amolyan szabad szellemű zenész vagyok, és ha eszerint haladunk, nem biztos, hogy időre elkészülünk.

Hogy tetszik a Retropoly?

Ha zeneileg nézem, akkor azt kell mondanom, hogy telitalálat, mert az embereknek nagy igényük van a retróra. A ’90-es évek slágerinek megvan az a bája, ami a mai napig szerethetővé teszi őket. Van bennük lélek és sokkal vidámabbak, kedvesebbek, mint a mai aktuális toplistás dalok. Ha az egészet komplexen nézzük, már az első olvasópróbán láttuk, hogy pörgős és vicces lesz, ebből akár egy filmet is lehetne csinálni. Vizeli Csaba zseniálisan megírta a musical-t és Varga Zsoltival egy profi párost alkottak a darab színpadra állításánál, nagyon ülnek a párbeszédek, és jók a szereplők is. A tánc és a koreigráfia pedig szerintem is nagyon sokat ad hozzá. Ez most egy pólyás baba, de óriássá nőheti ki magát.

Varga Nikoletta –  Zenei munkatárs

Mi a feladatod a produkcióban?

Kezdetben elég sokféle munkafolyamatban részt vettem, készítettem grafikákat, fotókat véglegesítettem, és a honlap első verzióját is én készítettem, de most egy launchpad nevű szerkezettel végszavakra indítom a zenéket, effekteket, és csinálok mindent, ami ehhez kapcsolódik.

Ez nem kis felelősség! Nem aggódsz, hogy egyszer lemaradsz valamiről?

Egyáltalán nem, mert sokszor elpróbáltuk, meg többnyire mindenki tartja végszavakat, s így egy idő után ráérez az ember.

Hogy kerül egy fiatal, csinos lány a zenei pult mögé?

Ha összességében veszem, akkor a legjobb helyen vagyok, mert DJ szeretnék lenni és bulikat szervezni. Már elindultam ezen a pályán, amit nagyon szeretek. Ha a Retropolyt nézem, akkor édesapám, Varga Zsolt révén. Ő a darab ötletgazdája, és amikor úgy tűnt, végre megvalósíthatja az ötletét, akkor megkérdezte, hogy lenne-e kedvem a zenei részlegben dolgozni. Még szép, hogy volt!

Két tapasztalt kolléga mellé kerültél. Hogy fogadtak?

Már az első perctől kezdve partnernek tekintettek. Figyelnek rám, és ha gond van, nem piszkálnak, hanem segítenek. Szeretek velük dolgozni, mert segítőkészek és viccesek, ahogy egymással vitáznak zenei dolgokon.

Ha nem tudnám az okát, biztosan megkérdezném, hogy tud ennyire rajongani a retro zenéért egy fiatal hölgy…

Apának köszönhetően ezeken a dalokon nőttünk fel, ráadásul sok retro fesztiválon megfordultam táncosként is.

Van kedvenc dalod ebből az időszakból?

Persze. Mi más lehetne, mint az UFO-tól a Szerelemdoktor?!

Van olyan jelenet a darabban, amit különösen kedvelsz?

Zoltán Erika és Baronits Gábor szobajelenetét…Erika, azaz a darabban Mami itt Gábor, azaz Lali amnéziás édesanyját alakítja. Sokat nevetek ezen a jeleneten és úgy hallom, hogy a nézők is nagyon szeretik.

Gondoltad volna, hogy egyszer egy musicalt, több helyszínen is hátulról „nézel meg”?

Nem, de nagyon élvezem. Viszont valóban nem szokványos tévén nézni az előadást a színfalak, pontosabban a LED fal mögül! Egyszer szívesen megnézném majd a nézőtérről is a Retropoly-t!

Fárasztó ennyi ideig a színfalak mögött állni?

Koncentrálni fárasztóbb, hiszen mindenre figyelni kell, az ügyelőkre, az színészekre, a rádióra, szóval ez egy összetett feladat, de nagyon élvezem!

Miért nézzük meg a Retropoly-t?

Azért, mert zenei szempontból nagyon jó, és a színészek is remekül játsszák a szerepeiket. Kicsit színház, kicsit koncert.  Nem is muszáj ülni, lehet táncolni és akár tapsolni is, a lényeg, hogy jól érezze magát mindenki!

 

Hírek

Sorsrendezte kaszkadőrmutatvány a premieren!

Ganxsta Zolee és Mészáros Árpád Zsolt sosem gondolta volna, hogy egyszer előadás közben egy asztal kényszeríti földre. De jó betyárosan. A rapper és a színész a Retropoly magyarországi premierjén gyanútlanul huppant a színpadi kellékre, ahogy négy előadás óta mindig, csakhogy ezúttal az asztal besokallt, és nem lelkileg, hanem teljes valójában összetört. A debreceni közönség megvárta, amíg a két művész kikászálódik a törmelékek közül, s amikor nyilvánvalóvá vált, hogy mindkettő szerencsésen túlélte a földharcot, tapsviharban tört ki. Ám a kabaré csak ezután következett, mert az előadók olyan parázs improvizációs rohamot indítottak, hogy a nézők szinte fuldokoltak a nevetéstől. Ganxsta egy idő után kijelentette, hogy ezen túl kell lépni, mire MÁZS szófogadóan bele is kezdett a jelenet folytatásába, de előtte még a vállára kapta az egyik asztallábat, amitől megint jobbra-balra dőlt mindenki. Amikor a második felvonásban Mészáros gondolkodás nélkül felugrott az asztalra, és latin macsóként lejtett rajta, a közönség olyan hangot hallatott, mint a cirkuszban a halálugrás előtt. A vastaps megint járt a kaszkadőrnek sem utolsó MÁZS-nak, mint ahogy a musical végén az egész stábnak is.

Mészáros Árpád Zsolt a Mokkában mesélt a balesetről, amelyben nem csak fotókat, hanem videót is láthatnak az ominózus pillanatról!

Hírek

Miért nézzem meg a Retropolyt? 3.

Tévéműsorban szerettük a Zsákbamacskát, de a Retropoly kapcsán örülnénk, ha tisztán látnátok, így megkérdeztük a szereplő-, és alkotógárdát, hogy miért ajánlják nektek ezt a produkciót?!

„Mi rendkívül jól szórakoztunk már a forgatókönyv olvasása során is. Érdemes megnézni, hiszen azon kívül, hogy az embernek nosztalgiaérzése támad a daloktól, a történet is nagyon szórakoztató és kikapcsolja az elmét a mindennapok forgatagából. Igazi limonádé; vicces, jó érzéseket közvetítő produkcióról van szó.” Miss Bee/Somorjai Ilona, Borbála szerepében

Mert jópofa, kerek történet és sokaknak nosztalgia. Ma már nincsenek azok a házibulik, amikor a szüleink bedobták a kazettát, és elkezdtek táncolni a kedvenc dalaikra. Szerintem ez ma is jót tenne mindenkinek. Azért érdemes megnézni, mert egy nagy közös visszaemlékezés lehet belőle.” Száraz Tamás, Pisti szerepében

„Mert ezt én is megnézném! Összegezve: fiatalkorunk felidézése a legismertebb dalok segítségével, az életből vett vicces karakterek tolmácsolásában.  Színes szereplőgárda jött össze, akik a zenés műfaj különböző területeiről érkeztek, de a végén jó kis egységgé kovácsolódnak.” Sári Évi, Andrea szerepében

„Pillanatok alatt visszarepít abba a korszakba, amire mindenki mosolyogva emlékszik vissza, még akkor is, ha akkor keseregve élte meg. És ki ne szeretne énekelve, táncolva, mosolyogva időutazni?” Mészáros Árpád Zsolt, Szamuráj szerepében

 „Mert szenzációs a szereplőgárda, mindenki nagyon jó fej és nagyon kedves, és sokan olyan oldalukat fogják majd megmutatni ebben a darabban, amit eddig még nem láttunk.” Kecskés Tímea, Andrea szerepében

„Mert egy tökéletes esti kikapcsolódás, fantasztikus színészekkel, jó sztorival. Ha valaki szereti a retro-életérzést vagy szeretné felidézni fiatalkori emlékeit, akkor annak szinte kötelező. Én nagyon fiatal voltam még ebben az időben, de az idősebb generációt, majdnem biztos, hogy meghatározó emlékek kötik egy-egy dalhoz, és ezeket mindenki szereti felidézni.” Baronits Gábor, Lali szerepében

Hírek

Egy felejthetetlen este margójára

Aki ott volt Székelyudvarhelyen, annak nem kell elmagyarázni, hogy miért beszélnek ilyen elragadtatással a Retropoly előadóművészei az ősbemutatóról.  Aki nem volt ott, annak szívesen tolmácsoljuk…

Barabás Kiss Zoltán (Agy)

A nézők az elején nehezen fogták fel, hogy mi is ez tulajdonképpen, koncert, próza, musical, de amikor ráéreztek az ízére, onnantól kezdve nagyon élvezték. Jól éreztem magam, pedig egy nehéz napon voltunk túl, mégis a kezdésre, mintha elpárolgott volna minden nehézség.  A közönség hergelt minket, mi pedig egymást a színpadon. Én általában 110 százalékot szoktam beleadni, a premieren ez 1100 százalék volt, mert a végére úgy elfáradtam, hogy ihaj. Hangilag, mindenféleképpen, de muszáj volt tolni, mert sokan belőlünk merítenek energiát. Néhányan nem színészek, hanem énekesek, és ilyenkor nekünk kell a színpad ritmusát diktálni, amit ők aztán átvesznek, mert profik. Ez egy nagyon reményteljes kezdés volt, sokat kell fejlődnünk, főleg technikailag, de ez csak abból fakad, hogy kevés időnk volt. Minél többet játsszuk a darabot, annál jobb lesz.

Baronits Gábor (Lali)

Azt már a próbákon éreztük, hogy ha ez összeáll, nagyon jó dolog sülhet ki belőle. És az ősbemutatón összeállt. Voltak apróbb hibák, de ezeket nem mondjuk el, mert a néző nem látja, viszont elraktározzuk, mert a következő előadáson ezekre figyelünk.  Fantasztikus érzés, hogy a közönség ennyire szeretett minket, így köszönték meg, hogy idejöttünk Budapestről, és nekik játszunk. Szerintem látták, hogy a szívünket-lelkünket beletettük ebbe a darabba, mert a cél az volt, hogy egy felejthetetlen estét hozzunk össze. Amikor az egész sportcsarnok felállt és állva tapsolt, az jutott eszembe: na, ezekért a gyönyörű pillanatokért érdemes ezt a szakmát csinálni!

Danics Dóra (Lili)

Nagyon izgi és nagyon para volt. Féltem, hogy nem fogom tudni, mi után, mi jön, mert itt táncolni, énekelni, színészkedni kell egyszerre. Sikerült is párat hibázni, de kijavítom őket. Bár játszottam egy sorozatban, attól még nem vagyok színész, viszont úgy érzem, menne ez nekem, és egyre jobban élvezem. Most ez az életem, úgy hogy örülök és köszönöm, hogy benne lehetek ebben a produkcióban. Ja, és a közönség is megérdemel egy nagy tapsot, mert szuper volt.

Ganxsta Zolee (Gengszter)

Ez tényleg nagy élmény volt. A közönség vette a poénjainkat, jó volt hallani, ahogy nevetnek. A karakteremet is szerették; néha meg sem szólaltam csak csináltam egy mozdulatot, és már jött is lentről a visszajelzés. Úgy érzem, kellően Ganxstás lett a szereplő, és biztos, hogy amikor Zsolti játssza, akkor Bustás lesz, de ami a lényeg: kiderült, hogy a retrósok körében ismert slágerek között, igenis helye van ennek a három rapdalnak, és ezeknek az alvilági figuráknak.

Kecskés Tímea (Andrea)

Fantasztikus volt, hihetetlen nézőkkel, ami meglátszott a színpadon is, és szerintem, ezért lett ennyire jó az előadás. Egy remek csapat és egy ilyen közönség csak ezt eredményezheti. Azért ez más, mint a színház, nagy térben vagyunk, és nem úgy lehet hallani a visszajelzést, mint egy színházban, hanem később vagy egyáltalán nem. Körülbelül a darab felénél szoktam meg, hogy együtt nevetnek velünk, hogy tapsolnak, de azt, hogy ez jól sülhet el, az első pillanattól kezdve éreztem.

Kuczmann Ágnes (Ildi)

Nagyon hosszú volt a nap, próbák, főpróba, elfáradtunk a végére, viszont az előadáson ez nem látszott, mert nagyon jól sikerült. Az összes színész, szereplő egytől egyig minden erejét próbálta beleadni abba, hogy egy nagyon szuper és sikeres előadás legyen, és úgy érzem, a lehető legjobbat hoztuk ki az egészből. Boldog voltam, hogy Csabával (a darab rendezőjével, szerk.megj.) egy ilyen sikeres premier után oszthattuk meg a stábbal, hogy gyermeket várunk.

Mészáros Árpád Zsolt (Szamuráj)

Ambivalens érzések kavarognak bennem, főleg azért, mert szerintem fel sem tudtuk fogni azt a sikert, és azt a szeretetet, amivel az erdélyi közönség fogadott bennünket. Fantasztikus érzés volt, álló taps a finálé alatt, félórás ováció, velünk együtt énekeltek, velünk együtt táncoltak. Harminc éve vagyok a szakmában, de ilyet még nem éltem meg. Az is különleges érzés volt, hogy olyan ováció fogadott a végén, mintha az anyaszínházamban léptem volna fel. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Fárasztó volt a nap, hiszen hétfőn utaztunk tizenegy órát, másnap egész nap próbáltunk, este meg lenyomtuk az előadást. Attól féltem, hogy a fáradtságtól nem tudunk úgy teljesíteni, ahogy szeretnénk, de a közönség szeretete átbillentett a holtponton. Mindenkiben ott volt a drukk meg a teljesítésvágy. Nyílván van még mit javítani, meg kell szoknunk a sportcsarnokokat, hangolódnunk kell egymásra a közönséggel, de a premier után nem kétség: jó kis turnénak ígérkezik ez.

Miss Bee/Somorjai Ilona (Borbála)

Hála Istennek összeállt a darab, összerántotta az izgalom és az adrenalin. Mi belülről úgy éreztük, hogy jól sikerült, de a közönség is ezt erősítette bennünk, mert nagyon hálás volt. Nyilván van még mit csiszolni, de mint a jó bor és a jó nő, ez is érik, csiszolódik. Akárcsak a karakterem. Egyre jobban bele tudok bújni Borbála szerepébe és már nem vagyok zavarban, nem érzem magam kényelmetlenül, mert nem színész vagyok, hanem énekes. Úgy érzem, még nagyon sok hasonló pillanatunk lesz ezzel a remek csapattal.

Mr. Busta (Gengszter)

A premieren Ganxsta Zolee alakította a karaktert, de természetesen végig itt voltam. Rendkívül tetszett, nagyon szórakoztató, pörgős darab. Nézőként abszolút profi az előadás, de mivel szereplője is vagyok, észrevettem azokat a bakikat, amik előfordultak, viszont könnyen javíthatók. Igazából, most kezdem el élvezni. Kicsit parázok a sepsiszentgyörgyi fellépéstől, de komolyan veszem, készülök, mert szeretném, ha ebben a karakterben az én egyéniségem is benne lenne és senkinek sem tűnne fel, hogy nem vagyok színész.  Sokan kérdezték, hogy szerintem, a rajongóim ráveszik-e magukat arra, hogy egy retro zenével teletűzdelt előadásra miattam eljöjjenek? A válaszom igen, mert már itt Erdélyben is voltak.

Sipos Tamás (Rambo)

Várakozásomon felül sikerült az este! A teljes stáb nevében mondhatom, jóval száz százalék fölött, legalább 180 százalékon teljesített mindenki. Ez számomra eddig egy idegen világ volt, s nem gondoltam, hogy ez ennyire összerántja a produkciót. Tulajdonképpen kevés időnk volt a próbákra, menetközben kellett megtapasztalnunk, hogy élesben, hogy működik a sztori. Hál’istennek jól működött az elejétől a végéig. Azt gondolom, hogy ha az első ennyire sikeres volt, a többi csak ennél jobb lehet. Összeérik a produkció, és előadásról előadásra jobb lesz.

Száraz Tomi (Pisti)

Egy premier mindig kisebb-nagyobb stresszel jár, mert az ember soha nem lehet elég biztos önmagában, ezért érthetően izgul. Feszített tempóban csináltuk végig a próbaidőszakot, ezért mindenkiben benne volt a drukk, hogy vajon, összeáll-e a bemutatóra. Úgy gondolom, hogy tök jól sikerült, jól éreztük magunkat. Nyilván nekünk is kellett alkalmazkodni a csarnokhoz, kicsit másképp kell beszélni, játszani, és azt sem tudtuk pontosan lemérni eddig, hogy melyik poénok ülnek igazán vagy melyiken kell finomítani, mert ez csak a közönséggel tud beállni. Viszont úgy éreztük, hogy vették a lapot az elejétől kezdve, nevettek, tapsoltak és azt is lehetett hallani, hogy melyik dalokat kedvelik. Nagyon várom a többi előadást, még magabiztosabban, még több energiával.

 

Zoltán Erika (Mami)

A Retropoly koncepció lényege a ’90-es évek közepének legnagyobb slágerei, ami Magyarországon egy igazi zenei aranykor volt, és közben nyílt a világ is. Ez a két dolog együtt valami olyasmit eredményezett, amit mindenkinek a mai napig jól esik felidézni. Ráadásul a darab kiváló szereposztással fut, mindenki profi, mindenki összeszedte magát, beletette az összes tudását, akkor kérdezem én, ez mi mást eredményezett volna, mint egy szuper jó produkciót?! Nekem ez egy kaland, de izgulok, pedig általában nem szoktam. Egy amnéziás énekesnő szerepét játszom, sok prózai szöveggel, ami azért nem ugyanaz, mint az éneklés. Ennek ellenére szívből és örömmel teszem, mert borzasztóan szeretem csinálni, és az már biztos: ha nem kapok több hasonló felkérést a jövőben, akkor lelki beteg leszek.

Hírek

Miért nézzem meg a Retropolyt? 2.

Tévéműsorban szerettük a Zsákbamacskát, de a Retropoly kapcsán örülnénk, ha tisztán látnátok, így megkérdeztük a szereplő-, és alkotógárdát, hogy miért ajánlják nektek ezt a produkciót?!

Azért, mert elképesztően vicces lesz, jó visszamenni egy kicsit a múltba, mindenki újraélheti a ’90-es évek feelinget, szuper a szereplőgárda és az egész darab. Ezt tényleg látni kell.” Danics Dóra, Lili szerepében

Mert azt gondolom, hogy nagyon vidám dolog visszakacsintani ebbe az időszakba. Mi egy elég nagy bumm-generációban nőttünk fel, aminek hatása van a mai világra is, szóval, ebben a produkcióban minden együtt van, zene, érzések, emlékek!” Mészáros Árpád Zsolt, Szamuráj szerepében

Bevallom őszintén, a retro szótól hidegrázást kapok, de amikor meghallottam, hogy miről is szól ez a darab, és hogy mi lenne a szerep, azonnal igent mondtam. Azért nézzék meg, mert én vagy Busta mindig benne leszünk. Jó lesz, de nem csak miattunk!” Ganxsta Zolee, Gengszter szerepében

A retro számunkra ijesztő szó, de attól még ez a musical nagyon jól sülhet el. Tény, hogy háromszor kellett elolvasnom a szövegkönyvet, hogy megértsem, mibe is akarnak belerángatni, de az ötlet nagyon jó, tetszenek az elképzelések, és ezt a szerepet tényleg nekünk írták.” Mr.Busta, Gengszter szerepében

Mert fantasztikus lesz! Belső titkot még nem árulhatok el, de úgy érzem, hogy mindenki élvezni fogja. Mi egészen biztosan, mert jó sztori és az összes olyan sláger benne lesz, amit örömmel énekel velünk a közönség.” Száraz Tamás, Pisti szerepében